A Humán faktor szerepe az Enterprise szoftver fejlesztésben

 

Az elmúlt évek – évtizedek – elég sok fordulatot hoztak azon a téren, hogy a technológiát, a módszertanokat, vagy az emberi szerepvállalást helyezik-e fókuszba a siker zálogaként.

Ilyen hullám volt például az agilitás felívelése és átalakulása, ami után most újra a módszertanoké talán inkább a főszerep, vagy az éppen ügyeletes technológiai hype-cycle csillagok feltűnése – legyen az a low-code / no-code vagy legújabban az AI tündöklése -, és az ezeket rendszeresen követő kijózanodás.

Megéltük közben a COVID és home-office okozta sokrétű átalakulást, ami elemi hatást gyakorolt a csapatokon belüli és csapatok közti együttműködés terén. Emellett pedig örökzöldként zajlanak a háttérben stratégiai viták a kész célszoftverek vs. egyedi fejlesztések, illetve belső vs. külső erőforrásokra támaszkodás témákban is.

Ebben a dinamikusan változó környezetben szeretnénk egy kis friss áttekintés adni, mit látunk MIKRUM részéről mértékadónak. Sőt előre el is áruljuk a végeredményt, amit igyekszünk alaposan alátámasztani: “a humán faktor” szerepe egyre meghatározóbb már ma is, és a jövőben ez egyértelműen tovább fog fokozódni szerintünk és a szakirodalom szerint is.

Természetesen a módszertanok és minőségbiztosítás szerepe kiemelkedő, hiszen főleg a mai turbulens környezetben nagyon fontos, hogy minden kalkulálható és váratlan eseményre a lehető legjobban előkészüljünk. Legyen ez a kihívás akár a célok megváltozása, a folytonosan mozgásban lévő eredmények naprakész dokumentálása, vagy akár a fluktuáció kezelése, hiszen hosszú távú projekteken ez is elkerülhetetlen szempont.

Viszont legalább ilyen hosszú az a lista, amely az emberi tényező fontosságát emeli ki. Következzen néhány kiemelt téma, amelyeknek nagyon fontos gyakorlati hatása lehet:
a komplexitás folyamatosan nő. Nem tudunk már “kis dobozokban” működő munkatársakat és pozíciókat hatékonyan működtetni. Meg lehet próbálni, de az, hogy proaktív, motivált munkatársak vegyenek részt a munkában, akik nem állnak meg az első a hivatalos munkaköri leíráson túlnyúló vagy eddig nem látott atipikus helyzetnél, ez nagyon komoly hatással van a szervezet vagy adott projekt eredményességére.

Szorosan ehhez kapcsolódik a problémamegoldás (és ma már a reziliencia) témaköre. Pár mondattal ezelőtt szándékosan kiemeltem a módszertanok és minőségbiztosítás fontosságát, mert nem szeretném a két témát, az emberi faktort és váratlan helyzetek kezelésének képességét, illetve a másik oldalon a tervezett, átgondolt, minőségbiztosított működés súlyát szembe állítani, mindkettőnek megvan a maga szerepe és fontossága, de minden tapasztalt vezető tudja, hogy nincs 100%-os védelem, és ekkor a csapatszellem és egy-egy kiemelkedő teljesítmény tud igazán segíteni és visszaterelni a folyamatokat a megfelelő mederbe.

Fontos ebben a listában kiemelni a tanulás képességét. Amikor ilyen gyorsan változik mind az üzleti, mind a technológia környezet, a rugalmasság nagyon nagy szerepet kap. Régen is számított, hogy egy-egy csapaton belül volt-e elegendő olyan kolléga, akik a frissességet biztosították, behoztak megfelelő innovációt, friss híreket a közös munkatérbe. Ma már szinte megfordult a helyzet, és ez nem egy “nice to have” képesség, szolgáltatás, hanem alapvető feladat, és az is, ami ezzel jár, a csapatnak képesnek kell lenni együtt alkalmazkodnia.

Még egy aspektus: a kommunikáció. Akár a problémamegoldás kapcsán is felhozhattam volna, 10-20 éve még tipikus volt az “ügyeletes zseni” típusa, akihez mindenki fordult váratlan problémák esetén. Persze, ma is fontosak, és nagyon jól tesszük, ha felkaroljuk ezeket a kivételes tehetségeket, ehhez nem fér semmi kétség. De ha megnézzük, ma milyenek a tipikus problémák, az új kommunikációs térben sokszor többet ér, ha kérdezni tudunk, legyen ez a stackoverflow, vagy a szomszéd asztalnál ülő kolléga, esetleg a beszállító partnerünk megfelelő munkatársa. Az csak egy járulékos előny, hogy így kevesebb lesz a bottleneck a munka során, ahelyett, hogy betennénk a sorba a problémát, ami a megoldóemberünkre vár. Amellett, hogy sokkal több csatornán, sokkal gyorsabban, több segítség elérhető, azt is fontos látni, hogy a kérdések zöme nem is igazán ilyen típusú megoldó rutinokat igényel, hanem – gyakran akár interdiszciplináris kérdésekben – csapatok, szervezeti egységek, partnercégek közti hatékony kommunikációt. Egy-egy félreértés tisztázását, egy igény pontosabb megértését vagy megfogalmazását.

Összegzéséként elmondható, hogy nehezen mérhető soft téma a humán faktor, és a példák nagy része a tudatos vezetők számára magától értetődik, de talán pont ezért éri meg így csokorba szedni a példákat, hogy ne csak egy félig a háttérben maradó, letudott témaként kezeljük. Megérdemli, hogy időről időre kimondjuk és tudatosítsuk, hogy az emberi hozzáállás, értékrend, soft skillek mennyire fontos – és egyre fontosabb – részét képezik a technológiai és módszertani szempontok mellett az informatikának!

További tartalmak

A szoftverfejlesztési folyamat két kulcsa: megértés és megépítés. Az utóbbiban az AI egyre nagyobb szerepet vállal, ám az előbbi továbbra is emberi feladat marad. Milyen
Vállalati szoftverfejlesztés kockázatok és macera nélkül?! Bár mindenki szereti az egyedi szoftverekkel járó versenyképesség előnyeit, annál kevesebben készek vállalni a zöldmezős fejlesztésekkel járó kockázatokat. Nekik

December 14-én egy igazán színes karácsonyi bulival zártuk az évet. Az esemény során köszöntöttük a jubiláló kollégáinkat, akik már 5 éve a Mikrum csapatát erősítik,